Jóindulatú bőrelváltozások sebészi kezelése

A jóindulatú daganatok (pl. anyajegy, szemölcs, fibróma, ciszta, stb.) eltávolítása során elegendő a minimális ép bőrszéllel történő kimetszés. Ezáltal lehetségessé válik az esztétikai szempontból ideális sebzárás, ami az esetek többségében szinte észrevétlen hegvonalat eredményez. A sebzárás során nem felszívódó és szükség szerint felszívódó varróanyaggal végezzük a szövetegyesítést. A műtét után általában egy vagy két, ritkább esetben valamivel később történik a varratszedés. Minden esetben szövettani vizsgálatra küldjük az eltávolított bőrrészletet.

Rosszindulatú bőrdaganatok

Rosszindulatú tumorok a test bármelyik részén előfordulhatnak, azonban a fej-nyaki régió különös jelentőséggel bír, hiszen a rosszindulatú bőrdaganatok jelentős hányada ezen a területen jelentkezik és viselkedésük illetve sebészi kezelésük is eltérhet az egyéb testtájak hasonló elváltozásaitól.

A bőrt számos különböző típusú sejt alkotja. Ennek megfelelően a bőrdaganatok is nagyon különbözőek lehetnek. A hámréteget érintő leggyakoribb tumorok a basalioma, a laphámrák, a melanoma és a Merkel-sejtes karcinóma.

A basalioma gyakrabban fordul elő, mint az összes egyéb rosszindulatú humán daganat együttvéve. Elsősorban a fej-nyaki terület napfénynek kitett részein (pl.: orr, fül, homlok) jelenik meg. A basaliomák előfordulása egyre gyakoribb, viszont a betegség kimenetele kedvező, mivel áttétet csak extrém ritkán képez. Fontos viszont a mihamarabbi felismerés és kezelés, hiszen a basalioma roncsolja a környezetét és eltávolítása az idő előrehaladtával egyre nagyon áldozattal járhat.

A laphámrák a második leggyakoribb, bőrt érintő rosszindulatú daganat. A betegség lefolyása szintén kedvezőnek mondható, a betegség ötéves túlélése 98%. Ritkán előfordul, hogy a felfedezés pillanatában már áttét található a regionális nyirokcsomók területén. A laphámrák kezelése emiatt gyakran kórházi körülményeket igényel.

A melanoma és a Merkel-sejtes karcinóma rosszabb kimenetelű betegség, igen gyakori az áttétképződés. Ezen betegségek komplex kivizsgálása és kezelése minden esetben kórházi körülményeket és onkológiai centrumban történő ellátást kíván.

Tünetek

A basalioma és a laphámrák tünetei igen változatosak. A leggyakoribbak ezek:

• növekvő, nem gyógyuló seb,
• növekvő duzzanat, folt vagy behúzódás,
• vérzés, váladékozás, viszketés vagy fájdalom társul a fenti panaszokhoz.

Kivizsgálás

A basalioma és a laphámrák esetén is a kiújulás szempontjából magasabb rizikót jelent, ha a betegség a fej-nyaki régióban jelentkezik, így fokozott figyelmet igényel ezen betegek ellátása és gondozása. A két betegség elkülönítésében a műtét előtti bőrgyógyászati szakvizsgálatnak és a szövettani mintavételnek (ún. biopszia) nagy jelentősége van.

Amennyiben laphámrák igazolódik, szükséges a régiót ellátó nyirokcsomók vizsgálata, például ultrahang segítségével. Laphámrák esetében az érvényes szakmai irányelvek előírják, hogy a kezelési stratégiát minden esetben egy bizottság, úgynevezett "onkoteam" hagyja jóvá. 

A csontos struktúrák érintettségének vizsgálata céljából CT vizsgálat is szükségessé válhat.

Sebészi kezelés

A daganat eltávolításának teljesnek kell lennie, ezért a környező ép szövetből is bizonyos mennyiséget tartalmaz a kimetszés. Daganattípusonként és testtájanként változó, hogy milyen szélességű ép zóna indokolt. Fej-nyaki basalioma vagy laphámrák esetén javasolt az egyéb régiókhoz képest szélesebb ép szegéllyel való kimetszés, mivel ezek a tumorok nagyobb kiújulási rizikóval járnak együtt. Amennyiben a műtét utáni szövettani vizsgálat azt igazolja, hogy minden igyekezet ellenére nem az épben történt a kimetszés, vagyis maradtak még daganatos sejtek az operált területen, úgy általában további kimetszés (utánmetszés) javasolt.

A fej-nyaki régióban gyakran szembesülünk azzal a problémával, hogy az operált területen keletkezett bőrhiányt nem tudjuk a sebszélek egyszerű összehúzásával zárni. Ilyen esetekben valamilyen bőrpótló eljárást alkalmazunk. Ez történhet például úgynevezett lokális lebenyes eljárással, mely során a környező bőrterületeket használjuk fel a pótlás céljára (pl.: forgatásos, csúsztatásos, áthelyezéses, stb. technikával). Más esetekben bőrrészletek szabad átültetésével fedhetjük a kialakult szövethiányt. Ez teljes vastag vagy részvastag bőr transzplantálásával, úgynevezett bőrgraftok segítségével valósulhat meg. Mivel az egyes testtájak bőrének megjelenése különböző, esztétikai szempontból a közvetlen környezetből megvalósuló bőrpótlás adja a leginkább kedvező eredményt. Előfordulhat, hogy a fenti technikák közül egyszerre többet is használnunk kell.

Gyakran válik indokolttá az úgynevezett halasztott vagy kétlépéses sebzárás. Ilyenkor a daganat kimetszése során keletkezett bőrhiányt fedőkötéssel látjuk el, és néhány nappal később, a szövettani lelet birtokában, vagyis igazoltan az épben történt kimetszés után zárjuk a hiányt. Ezt a stratégiát választjuk például azokban az esetekben, amikor a daganat pontos határai szövettani vizsgálat nélkül bizonyossággal nem megítélhetők.

A basalioma alternatív, nem sebészi nem sebészi kezelésére több eljárás is rendelkezésre áll (pl.: krioterápia, kürettázs, elektrodeszikkáció, stb), melyet igen gyakran bőrgyógyász kollégák végeznek. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ezek csak bizonyos szövettani típusok és csakis felületesen terjedő elváltozások esetén jöhetnek szóba.

Utógondozás, kontroll vizsgálatok

A műtétet követően egy-két héten belül történik varratszedés az alkalmazott varrattechnikától függően. A varratszedésig javasolt, hogy a sebet víz, szennyeződés ne érje. A varratok eltávolítását követően javasolható szilikon tartalmú felületkezelők alkalmazása valamint nagy faktorszámú naptej, fényvédő használata.

A többi daganattípushoz hasonlóan a gyógyulást követően szükséges a rendszeres kontroll vizsgálatokon való részvétel. Ennek elsődleges haszna az esetlegesen kiújuló betegség vagy az egyéb testtájakon kialakuló bőrtumorok időben történő felismerése.

Meg kell említeni, hogy a basalioma és laphámrák esetén panaszok hiányában nem szükséges rutin kontroll képalkotó vizsgálatok elvégzése. Képalkotó vizsgálatot daganat gyanú esetén rendelhet el a kezelőorvos.